"...30 km-nél azt hittem halott vagyok.
35 km-nél azt kívántam, bárcsak halott lennék.
40 km-nél tudtam, hogy halott vagyok.
42,195 km-nél rájöttem, hogy nem olyan könnyű engem megölni!"
Több verzióban létező mondás, évekig hallgattam túrákon, hol kifogásként, hol büszkén...
Nem is lehetne soha igazabb a minden napjainkra, aki csak egyszer is nekiállt ekkora távnak az tudja utána nincs lehetetlen. Jó volt összefutni vele, emlékeztetett mire képes az ember.
To translate this page, use the Google Translate program. Um diese Seite zu übersetzen, verwenden Sie die Google Translate Programm. Чтобы перевести эту страницу, используя Google Translate программы.
2011. július 27.
2011. május 30.
Lengyeli kultúra
Vasárnap késő délutáni séta kutyákkal, szokás szerint nézem a szántóföldet (mint mindig gyerek korom óta) hátha újabb cseréppel bővül az amúgy se elhanyagolható cseréptöredék "gyűjteményem".
Bár sem a családom, sem az ismerősök nem tartanak teljesen normálisnak, hogy sok túráról sétáról tele zsebbel térek haza és minden nemű cserépdarab bekerül egy dobozba vagy nem mert csak hánykolódik a házban és környékén.
Bár sem a családom, sem az ismerősök nem tartanak teljesen normálisnak, hogy sok túráról sétáról tele zsebbel térek haza és minden nemű cserépdarab bekerül egy dobozba vagy nem mert csak hánykolódik a házban és környékén.
2011. február 2.
Ha elsőre nem megy - drága vadász barátom
Erőből krisztus, drága vadász baráton, biztosra mentél.
Semmi bajom a vadászokkal, egy szükséges és komolyan vett területnek kell lennie, mondom mindezt úgy, hogy szeretem és védem a természetet és az állatokat. Kifogásom csak a "vadászok" száma, egyesek viselkedés (kerékpárút nem pont a ablakig sáros nivának való) és a vadászboltosok, laikusokhoz való hozzáállásával van.
2011. február 1.
Új felület alakul
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)