Nagy morális jelentőségű, és visszavezethető arra a régi hitre, hogy a természetfeletti erők bizonyos helyeken kimondottan kifejtik erejüket.
(forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Zar%C3%A1ndoklat)
Számomra az út maga fontosabb mint maga a cél ezért a zarándokoknak szóló kis-könyv szerint inkább vándor vagyok mint zarándok:). To translate this page, use the Google Translate program. Um diese Seite zu übersetzen, verwenden Sie die Google Translate Programm. Чтобы перевести эту страницу, используя Google Translate программы.
http://bucsujaras.hu/mariagyud:
"A "Zarándoklat" így nagybetűvel, korán indulva, hogy a napfelkelte már úton találja a "vándort" vagy zarándokot, de miért is? Máriagyűd egyidős az idetelepült magyarsággal. Vele örült, fejlődött, vele szenvedett, nélkülözött, ide hozták az emberek szívük bánatát és örömét. Ma is van mindkettőből bőven. Talán ezért keresi fel a ma embere is e kegyhelyet mindig növekvő számban.
"A Dráva menti népek közös Mária-kegyhelye"
A Kegyhely történetéből, régmúlt
A rómaiak igen forgalmas Pécs-Eszék útja a templomdomb alatt húzódott. Itt balra elkanyarodott belőle egy ág a mostani Vókányi-hegyek irányába. Az elágazásnál kellemes, üdítő forrás csorgott; mely még ma is adja vizét. Pihenőhely volt ez az útonjáróknak. A rómaiak után hunok, longobárdok, avarok, majd az antok - barlanglakó szlávok - lakják e vidéket. Ők kereszténnyé válnak. Talán még ők helyeznek el a forrás mellé egy Mária-szobrot, melyet a vándorlók is, az itteniek is tisztelettel keresnek fel.
Honfoglalás
896 körül Etu (Etel) kun fővezér fia, Eudu (Gyöd, Gyödö) foglalja el ezt a vidéket. A forrás környékén vesz szálláshelyet. Nevéből lesz a hely Gyöd-Jud- Gyüd, majd Máriagyüd. Szent István az 1000 körül Pécsváradra telepített bencés atyákra bízza ezt a területet. Térítő útjukon 1006-ban megtalálják a kegyelettel körülvett Mária-szobrot. Kis kőből épített kápolnácskát emelnek föléje. A hagyomány szerint beépítették ezt a későbbi templom falába, s ma is látható a kegytemplomhoz csatlakozó Szt. Mihály kápolna jobb oldalán: csúcsíves bemélyedés.
Árpád-ház
1100 körül a vókányi hegyen szalok nemzetség megalapítja a hatalmas méretű szenttrinitás bencés apátságot. Ők veszik át Gyüd gondozását. Megismertetik a náluk többször megszálló Il. Géza királyt az akkor már ismert és látogatott kegyhellyel. Ő hálából országos gondjainak sikeres megoldásáért, templomot építtet 1148-ban. Ebben helyezik el a kegyszobrot. A tatárok dúlását (1242) szerencsésen megússza.
...
A templom jobb oldalán láthatjuk a Szt. Mihály kápolnát. 1738-ban építette Griller Mihály siklósi hívő, mivel az akkor tombolt nagy pestisjárványból megmenekült a családja. Előtte a sekrestye volt itt. Vaskapuja szép kovácsmunka. Szt. Mihály mozaikképe Szentgyörgyvári Palladia kedves nővér alkotása 1979-ben. Jobbra bent a gótíves nyílás, a hagyomány szerint a régi kis kápolnácska maradványa, melyben az első kegyszobor állt.
Jobbra a kápolnácskától- kőből faragott Máriaszobrot találunk. A zarándokok kedvelt imádkozó- helye. A lépcsősor fölött a szabadtéri oltár két nagy árkádsora öleli át a teret. Ez a nyári közös szentmisék helye. E fölött húzódik fölfelé a kálvária. Szentsír kápolnája műemléki alkotás, stációit égetett mázas kerámiából a pécsi Zsolnay Gyár alkotta. A kálváriától balra a temető csendjében nyugszanak a kegyhe- lyet gondozó ferences atyák és testvérek. A temető alatt árnyas vadgesztenyesor vezet a magyarok nagyasszonya pihenőhelyhez. Szép domborművét vandál kezek megrongálták. Kicsit feljebb áll a fájdalmas Szűzanya szobra. 1860-ban állították fel. Csend és nyugalom van körülötte. Alkalmas hely az imádságra és az elmélkedésre.
Még feljebb a domboldal közepe táján magasodik a jubileumi feszület. Korpuszát Kiss György szobrászművész alkotta. Sajnos hozzá nem értő kezek fehérre mázolták. Mézes Jézuskának is hívják, mert fészket szoktak verni benne a vadméhek és a nyári melegben a korpusz lábujján csöpög ki a méz. 1900-ban állították fel a századfordulóra és a magyarság kereszténnyé levésének 900 éves megünneplésére.
A templom alatt jobbra árusítóbódék sorakoznak. Kegytárgyakat, ajándéktárgyakat kínálnak a zarándokoknak. Még tovább jobbra emelkedik a plébániaház új épülete. 1977-ben épült a zarándokok adományaiból. Vele szoros egységben 1985-86-ban a nyugdíjas papok számára kis otthon készült. Négyen lakhatnak benne.
Máriagyűd egyidős az idetelepült magyarsággal. Vele örült, fejlődött, vele szenvedett, nélkülözött, ide hozták az emberek szívük bánatát és örömét. Ma is van mindkettőből bőven. Talán ezért keresi fel a ma embere is e kegyhelyet mindig növekvő számban.
Nyerjen megbékélést mindenki az égi Anyánál."
bővebben, forrás: http://bucsujaras.hu/mariagyud/index.html
896 körül Etu (Etel) kun fővezér fia, Eudu (Gyöd, Gyödö) foglalja el ezt a vidéket. A forrás környékén vesz szálláshelyet. Nevéből lesz a hely Gyöd-Jud- Gyüd, majd Máriagyüd. Szent István az 1000 körül Pécsváradra telepített bencés atyákra bízza ezt a területet. Térítő útjukon 1006-ban megtalálják a kegyelettel körülvett Mária-szobrot. Kis kőből épített kápolnácskát emelnek föléje. A hagyomány szerint beépítették ezt a későbbi templom falába, s ma is látható a kegytemplomhoz csatlakozó Szt. Mihály kápolna jobb oldalán: csúcsíves bemélyedés.
Árpád-ház
1100 körül a vókányi hegyen szalok nemzetség megalapítja a hatalmas méretű szenttrinitás bencés apátságot. Ők veszik át Gyüd gondozását. Megismertetik a náluk többször megszálló Il. Géza királyt az akkor már ismert és látogatott kegyhellyel. Ő hálából országos gondjainak sikeres megoldásáért, templomot építtet 1148-ban. Ebben helyezik el a kegyszobrot. A tatárok dúlását (1242) szerencsésen megússza.
...
A templom jobb oldalán láthatjuk a Szt. Mihály kápolnát. 1738-ban építette Griller Mihály siklósi hívő, mivel az akkor tombolt nagy pestisjárványból megmenekült a családja. Előtte a sekrestye volt itt. Vaskapuja szép kovácsmunka. Szt. Mihály mozaikképe Szentgyörgyvári Palladia kedves nővér alkotása 1979-ben. Jobbra bent a gótíves nyílás, a hagyomány szerint a régi kis kápolnácska maradványa, melyben az első kegyszobor állt.
Jobbra a kápolnácskától- kőből faragott Máriaszobrot találunk. A zarándokok kedvelt imádkozó- helye. A lépcsősor fölött a szabadtéri oltár két nagy árkádsora öleli át a teret. Ez a nyári közös szentmisék helye. E fölött húzódik fölfelé a kálvária. Szentsír kápolnája műemléki alkotás, stációit égetett mázas kerámiából a pécsi Zsolnay Gyár alkotta. A kálváriától balra a temető csendjében nyugszanak a kegyhe- lyet gondozó ferences atyák és testvérek. A temető alatt árnyas vadgesztenyesor vezet a magyarok nagyasszonya pihenőhelyhez. Szép domborművét vandál kezek megrongálták. Kicsit feljebb áll a fájdalmas Szűzanya szobra. 1860-ban állították fel. Csend és nyugalom van körülötte. Alkalmas hely az imádságra és az elmélkedésre.
Még feljebb a domboldal közepe táján magasodik a jubileumi feszület. Korpuszát Kiss György szobrászművész alkotta. Sajnos hozzá nem értő kezek fehérre mázolták. Mézes Jézuskának is hívják, mert fészket szoktak verni benne a vadméhek és a nyári melegben a korpusz lábujján csöpög ki a méz. 1900-ban állították fel a századfordulóra és a magyarság kereszténnyé levésének 900 éves megünneplésére.
A templom alatt jobbra árusítóbódék sorakoznak. Kegytárgyakat, ajándéktárgyakat kínálnak a zarándokoknak. Még tovább jobbra emelkedik a plébániaház új épülete. 1977-ben épült a zarándokok adományaiból. Vele szoros egységben 1985-86-ban a nyugdíjas papok számára kis otthon készült. Négyen lakhatnak benne.
Máriagyűd egyidős az idetelepült magyarsággal. Vele örült, fejlődött, vele szenvedett, nélkülözött, ide hozták az emberek szívük bánatát és örömét. Ma is van mindkettőből bőven. Talán ezért keresi fel a ma embere is e kegyhelyet mindig növekvő számban.
Nyerjen megbékélést mindenki az égi Anyánál."
bővebben, forrás: http://bucsujaras.hu/mariagyud/index.html
