2013. január 30.

Erdei fülesbagoly - Asio otus

Erdei fülesbagoly. Reggel ébredés után szeretek nézelődni, a nappaliból kelettől-nyugatig ablakok vannak és mivel tetőtér ezért körbe szinte csak fák lombkoronáját látom, nagyobb gyümölcsfák, tuják, fenyők, berkenye, dió. A tél beköszöntével (mint mindig) beköltöztek az udvarra a verebek és a vadgalambok. Pezseg az élet délelőtt, nem is beszélve arról a két mókusról akik feljárnak az erdőből és dézsmálják amit csak találnak és légtornászként ijesztgetik a galambokat. 

Kedd reggel azonban valami egészen furára lettem figyelmes a berkenyét elkerülik a verebek és a galambok is, első percekben nem foglalkoztam vele, biztos megint a mókusok vagy a kutyák tettek rendet, azért nagy a "csend". De mint az a lenti képen is látszik észrevettem az ágak között igen jól elrejtőzött, erdei fülesbaglyot, nem is igazán értem, hogy jutott oda be, de mint egy türelmes vadász aki szemügyre veszi a kínálatot beült oda és csak szemlélődött. Annyira jól "álcázta magát" biztos beyond visiont használ, hogy fényképezéshez jó pozíciót találni is egy órába telt, amit a biztonsága tudatába csak szemlélt és nyugtázott, de csöppet sem zavartatta magát. Nekem mindenesetre nagy élményt jelentett a jelenléte, mivel még nem találkoztam vele, remélem visszatérő vendég lesz és a verebek is kicsit rendezettebb életet kezdenek el élni a jelenlétében (nem szarnak össze vissza, nem csinálják a perpatvart mint egy rossz olasz család:). To translate this page, use the Google Translate program. Um diese Seite zu übersetzen, verwenden Sie die Google Translate Programm. Чтобы перевести эту страницу, используя Google Translate программы.


Az erdei fülesbagoly (Asio otus) leírásában a gyongybagoly.hu
oldalon olvasottakat használtam (nem vagyok ornitológus:) amiből sokat tanultam. 
"A hazánkban előforduló bagolyfajok közül a leggyakoribb. Telente gyakran behúzódik az emberi településekre, és ott nagyobb csapatokba tömörülve tölti a nappali órákat fenyőfák, tuják sűrű ágai közé bújva. Hazai állománya nem vonul. Télen nagyobb csapatokba verődve gyakran a településekre is behúzódva keresnek megfelelő alvóhelyet, melyhez aztán hűségesen ragaszkodnak. 
Hossza 31-37 cm, testtömege 220-370 g, szárnyfesztávolsága 86-98 cm. Közepes nagyságú madár, döntően szürkés, barnás tollazatú, farktollai sűrűn, finoman sávozottak. Hosszú tollfülei udvarláskor, megriasztva, vagy rejtőzködés közben jól láthatóak, nyugalmi állapotban észrevétlenek. Szárnya hosszú, viszonylag keskeny. Röpte elég lassú, csapongó, gyakran siklik. Szeme narancsvörös. A nemek hasonlóak, a hím valamivel kisebb és világosabb, mint a tojó. Viszonylag halk madár. Nászhangja mély „húú”, melyet a nászidőszakban 2,5 másodpercenként hallat, de csak halkan. A fiókák eleségkérő „pí-í” hangja viszont hangos, akár 1 km-ről is hallható.
Az erdőkkel, ligetekkel, nyíltabb területekkel mozaikos élőhelyeken telepszik meg. Hazánk sík és dombvidéki területein általánosan elterjedt. A magasabb középhegységek zárt összefüggő erdeinek csak a szélein fordul elő. Hazánkban 6-12 000 párra tehető a költő állomány nagysága, mely stabilnak mondható.
Fészket nem épít, Leggyakrabban varjak, szarkák, egerészölyvek elhagyott gallyfészkét foglalja el, de megfelelő fészek hiányában megtelepszik faodvakban is. Ritkán a földön is megpróbálkozik a fészkeléssel. Évente egyszer költ. A párba állás akár már február elején megkezdődhet, az első tojást általában március közepén, áprilisban rakják le, de a városban költő urbanizálódott pároknál előfordulhat, hogy ennél sokkal korábban, már februárban teljes a fészekalj, ami átlagosan 5-6 tojásból áll, de ezt a zsákmányállatok sűrűsége nagymértékben befolyásolhatja (3-8 tojás). Az első tojás lerakása után megkezdődik a kotlás, melyet csak a tojó végez, közben a hím hordja a táplálékot. A fiókák 25-30 napi kotlás után vakon kelnek ki a tojásból. Teljes röpképességük elérése előtt, kb. 20-24 napos korukban szétmászkálnak a fészek körül, és jellegzetes sivító hívó hangon kérik szüleiktől az eleséget.
Elsősorban rágcsálókat, ezen belül is főleg pockokat zsákmányol, emellett az egerek és énekesmadarak is szerepelnek étlapján, érdekes módon azonban cickányt meglepően ritkán fog. A madárzsákmányolás elsősorban a hideg, havas időszakra és a kisemlősökben szegény évekre jellemző. Naponta átlagosan 4-5 kisemlőst fogyaszt el. Fontos, hogy a téli időszakban a nappalozó helyen összegyűlő madarak nyugalmát biztosítsuk. Védett madár! Természetvédelmi értéke 50 000 Ft"
forrás:
http://gyongybagoly.hu/index.php/bagolyfajok/erdei-fulesbagoly-asio-otus

http://hu.wikipedia.org/wiki/Erdei_f%C3%BClesbagoly

The owl species occurring in our country are the most common. In winter, are often drawn into human settlements, and there is more solid teams spend the daylight hours sitting on pine trees, thuja branches of dense hiding. Indigenous population is migratory. In winter, more often banded together to seek settlements behúzódva proper place to sleep, which he faithfully adhere.