2013. február 28.

Kutyával az erdőben - drága vadász barátom

Nem olyan régen történt, egy kisebb "incidens" vadász és környezete között, és azóta a téma piszkálja a fantáziámat ezért utána néztem a kérdésnek. Nekem még alig volt negatív személyes tapasztalatom vadásszal, bár lehet mindig ismerőssel futottam össze, a kutyáim jól neveltek, több mint 30 éve járom ezt a területet kutyával (itt nőttem fel), tehát több mai vadásznál régebben. 

Halottam összezörrenéseket, sétálók, kutya sétáltatók és vadászok között, sőt egy hete igen indulatosan indult meg felém egy ismerős lóval, csak mikor közelebb érve megismert vett vissza a tempóból és váltott stílust. Bár lehet nem a kutyák, hanem a zöld ruha (kimondottan túra és nem vadász ruha) és feltételezés hajtotta. 
Ezért jutottam arra a szintre, hogy veszek a kutyáimnak narancssárga nyakörvet, és a kalapomat is narancssárga felével kifelé hordom, túrákra idegen területre nem viszek kutyát (sajnos, pedig kevés fegyelmezettebb jószágot láttam mint az enyémek). 
Szerintem nagyon felhígult mint hivatás és elszaporodott a vadász, ami túlszaporulat esetén mint minden lény esetében fékeveszett lett, és ez ebben az esetben fegyverrel felvértezve életveszélyes! 
A vadászati törvény mindenkire vonatkozik, nem csak a betonról letévedt laikusra hanem  vadászra is! Ennek egy része a kutyás emberke kontra vadász!
Az erdőben, a lakott területeken is általános kutyatartási szabályok mellett fokozottan ügyeljünk a speciális környezetből adódóan - vadászterületen lévő vadállomány, erdei életközösség védett állat és növényfaj jelenléte, az erdőben pihenő társaink nyugalma - alkalmazandó előírásokra.
Szabálysértést követ el, aki a felügyelete alatt álló kutyát természeti, védett természeti területen vagy vadászterületen póráz nélkül elengedi, vagy kóborolni hagyja. 
A vadásztörvény megszegése vadvédelmi bírság kiszabásával jár, amelynek mértéke legalább 10 000.-, legfeljebb 200 ezer forint.  Vele szemben szabálysértési eljárás kezdeményezhető.


Többen jelezték, arra figyelmezették őket, hogy ha nem kötik meg kutyájukat, akkor akár ki is lőhetik az ebet. Valójában a 1996. évi LV, tv. 30 § (3) bek. szerint a vadászterületen a vadállomány védelme érdekében a vadász elfoghatja, elejtheti a vadat űző kutyát, ha tulajdonosának közvetlen felderítésére nincs lehetőség. A póráz nélküli kutya az erdőben, ha szagot kap, elfut a gazdájától, a vad után ered, amely vadat veszélyezteti, károsítja. A lényeg ha a TULAJDONOS FELDERÍTÉSÉRE NINCS LEHETŐSÉG!!
A 2009-ben hatályba lépett törvény szerint ugyanakkor az erdő látogatója - a kutyával túrázó, sétáló kutyatartó is látogatója az erdőnek - az erdei életközösségben kárt nem okozhat, az ott tartózkodók pihenését nem zavarhatja. A törvény úgy véli, hogy „a póráz nélküli kutya alkalmas arra, hogy e szabályt megszegje, megrémít jelenlétével, magatartásával más túrázót és a vadat, növényeket károsíthatja".


Tény, hogy egy 2009. évi törvény értelmében „az erdészeti szakszemélyzet tagjai (erdészek, vadászok) közfeladatot ellátó személynek minősülnek", így a szabálysértőkkel szemben intézkedést kezdeményezhetnek. E körben a tetten ért személyt igazoltathatják, cselekményük abbahagyására felszólíthatják, rendőri intézkedésig a helyszínen visszatarthatják. Az erdő- és vadvédelmi szabályok megszegőivel szemben feljelentést tehetnek, továbbá a szükséges vadászati hatósági, erdészeti hatósági, szabálysértési hatósági eljárásokat kezdeményezhetik.

- 1996. évi LV. törvény a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatró - http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99600055.TV
- 2009. évi XXXVII. törvény az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról - http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0900037.TV